Randevú Párizsban, avagy Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
A történet a húsvéti szünetben játszódik Stéphane Margelle iparmágnás Párizsban él szép feleségével Sophie-val.. Casanova életmódot folytat: nincs nő, aki ellen tudna állni a sármos férfinak. Minden rendben is megy addig a napig, amíg feleségét ki nem viszi a repülőtérre és a búcsúzás után bele nem botlik egy 18 éves lányba.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. április 29. szerda, 19:00
Jean Poiret: KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
Vígjáték két részben
Szereposztás:
Stephane: Egyházi Géza
Sophie, a felesége: Fogarassy Bernadett
Julie: Czető Fritz Éva
Walter: Várfi Sándor
Frederic: Czető Roland
Marlene: Borbáth Ottília
Rendező: Márton András
Díszlet: Katona Koós János
Fordította: Vinkó József
A rendező asszisztens: Dobos Erika
Jean Poiret és Georges Lautner forgatókönyvéből készült 1984-ben a francia filmgyártás egyik legnagyobb sikere Sophie Marceau és Jean-Paul Belmondo főszereplésével.
A történet a húsvéti szünetben játszódik Stéphane Margelle iparmágnás Párizsban él szép feleségével Sophie-val.. Casanova életmódot folytat: nincs nő, aki ellen tudna állni a sármos férfinak. Minden rendben is megy addig a napig, amíg feleségét ki nem viszi a repülőtérre és a búcsúzás után bele nem botlik egy 18 éves lányba. Stéphane elviszi a lányt a szokott helyekre: étterembe, éjszakai bárba és végül a lakásába. Ám ekkor kitör a botrány: felesége gépét törölték és amikor hazajön, férjét a fiatal lánnyal találja. Szorult helyzetében Stéphane azt hazudja: a látszat csal, akit felesége lát, az nem más, mint az ő lánya...
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel tudnák meghallgatni kedvenc slágerdarabjukat. És léteznek olyan művek, amelyek bár nagyon népszerűek, minden évadban mégsem tudjuk adni azokat a produkciók torlódása, a program kötelező változatossága miatt.
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.
Ajánló
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett…
Rudi van Dantzig – Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij A HATTYÚK TAVA Klasszikus balett három felvonásban
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!