Program


Pár-ének

Pár-ének

Herczku Ágnes Bartók-estje.

E különleges produkció alapjául Bartók Béla népdalfeldolgozásai szolgálnak, s a magyar zenei és táncélet unikális művészeit láthatja benne a közönség.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2012. szeptember 26. szerda, 19:00

Herczku Ágnes népdalénekes és Djerdj Tímea zongoraművész 2007-ben lemezfelvételt készített Kelemen László zeneszerző-zenetudós irányításával Bartók Béla: Magyar népdalok énekhangra és zongorára című művéből. A felvétel különlegessége, hogy e mű most először szólalt meg népdalénekes előadásában, olyan formában, amely anno megihlette Bartókot műveinek írásakor.

Népzene és zongora: a paraszti kultúra és a koncerttermek világa. Ez a kettősség a koreográfiákban is végigvonul: az autentikus táncnyelv és az abból sarjadó, ugyanakkor autonóm, individuális mozgásvilág élesen elválasztható, mégis koherens elemei az előadásnak. Silló Sándor rendezésében – három életkor tükrében – ezek a “vonzások és taszítások” külön kontúrt kapnak. Az eleinte a “tiszta forrást” képviselő gyerekek, illetve az öreg pár lépései lassan összevegyülnek a “modern”, stilizált mozgású fiatal pár mozdulataival, és végül csupán a kifejezés marad, mint az egyetlen lényeges momentum. Ez a fejlődés szinkronban áll a “Bartóki-nyelv” kiforrásával, ami a Tíz magyar népdal kiadásától a Húsz magyar népdal megjelenéséig nyomon követhető.

Zene: Bartók Béla, Ligeti György, népzene

Zenészek: Herczku Ágnes – ének, tánc; Djerdj Tímea – zongora; Pál István Szalonna – hegedű; Vizeli Balázs – hegedű; Balogh Kálmán – cimbalom; Mester László “Pintyő” – brácsa, gardon; Szabó Csobán Gergő – bőgő

Táncosok: Horváth Zsófia, Makovínyi Tibor, Gera Anita, Tókos Attila, Nagy Dorottya, Bakó András

Ajánlatunk


Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.

A barokk zene két óriása találkozik az adventi időszakban az OPERA Zenekar és Énekkar előadásában. Bach jól ismert Magnificatjának eredeti, Esz-dúr hangnemben íródott változatát maga a szerző egészítette ki kifejezetten az ünnepkörhöz illeszkedő részekkel. Händel Messiása szintén elengedhetetlen része a karácsonyi várakozásnak.

Leánder, a kobold és Lenszirom királylány története sok varázslattal, megtörhetetlennek tetsző átokkal tarkított, fordulatokban gazdag, igazi jó mese. Szilágyi Andor mesejátékából Szöllősi Barnabás írt librettót; Tallér Zsófia Erkel-díjas zeneszerző az Operaház felkérésére komponált igényes, kifejező és szórakoztató zenéje pedig nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is élvezetessé teszi ezt az új magyar meseoperát, amely a 2015-ös szenzációs ősbemutatóból, reméljük, egyszer klasszikussá válik.

Ajánló


A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.

Kodály Zoltán Székely fonó Életképek magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!