Orbók Attila NEM VÁLOK EL! vígjáték 3 részben

Orbók Attila, a XIX.-XX.  századi   (1887-1964)  író, újságíró, kulturális  attasé.  Nem válok el!  c. vígjátéka akár  játszódhatna ma is. Házassági színjáték, ahol az érdek, a pénz, nem pedig az érzelmek lendítik előre a cselekményt.  Mindezt két különböző szemüvegen keresztül láthatjuk.  Kardosék hagyományos szögletes, szemüvege az un. „ideális családi érdekeket” nagyítja fel, míg Szönyiéket a lazább, de semmi esetre sem erkölcstelen életszemlélet vezeti, s ennek természetes színeihez nem kell szemüveg.  E két világ izgalmasan csap össze és sodor bennünket magával, komikus helyzetek élvezetes sorát teremtve meg számunkra, nézők számára.

Szőnyi Lóránd író (Tóth Roland) szegényes lakásából elmenekül ifjú hitvese, Magda (Kondákor Zsófi), megelégelve a hitelekkel tűzdelt nyomort. Loránd viszont – a magánytól és a nyomortól korbácsolt ihletettségében – ontja a regényeket, forgatókönyveket, darabokat, de a siker rendre elmarad. Már-már fűtésre sem futja. Aki mégsem hagyja éhen halni, illetve megfagyni Lorándot, az Horváthné, Szőnyi gazdasszonya (Valler Gabriella).  Zseniálisan osztja be a nem létező pénzt.  Mind e közben egy év telik el, és kérő érkezik Kardos Péter (Kertész Péter) pénzügyi tanácsosékhoz, Hamvay Zsolt földbirtokos (Urmai Gábor) személyében. A férjjelölt gazdag és ezért Kardosné, Amália (Rák Kati) lelkesen bíztatja a fiatalokat az egybekelésre. De van egy aprócska akadály, az ara ugyanis még asszony, s a férj nem válik,  -- mint kiderül -- még pénzért sem!  Egy nem várt fordulat azonban új helyzetet teremt: Szőnyi Amerikából táviratot kap, egyik darabjának játékjogát komoly pénzért megvásárolták.

Na, most aztán mindenki „beindul”, kevernek - kavarnak.  Bandi, Magdi bátyja (Bodor Géza) író szeretne lenni, lavírozni próbál a családtagok között, s jön Lici, a színművésznő (Nyertes Zsuzsa), aki teljes szívéből szereti az írót, akár van pénze, akár nincs, s beállít Borz Álmos költő (Éless Béla), aki mindenáron rá akarja venni Lórándot egy kiadó létrehozására, hogy végre megjelenjenek versei. Belép a képbe Sátory, a színművész (Koncz Gábor) is, ő pedig elvárja, hogy Lóránd új darabjában az ő elvárásai érvényesüljenek.  A játék során feltűnik egy fura inas (Mesterházy Gyula), s egy rámenős diáklány (Simonyi Réka)… s végkifejlet még tartogat meglepetéseket…

A vígjáték a házasság egyfajta tükrét tartja elénk, melyet Koncz Gábor és Éless Béla közös rendezésében láthatunk. Az előadást kellemes, hangulatos aláfestő zenék kísérik majd,  Kokavecz  Iván szerkesztésében.

A darabot 1933-ban a budapesti Kamaraszínház mutatta be, azóta nem került fel a színházak repertoárjára, méltatlanul.  1992-ben TV-film készült belőle, mely nagy sikert aratott.