Németh Virág - Borgula András: SZAKÁCSKÖNYV A TÚLÉLÉSÉRT
A Centrópa Alapítvány 2013-ban kiadott életinterjúja és receptgyűjteménye, a „Szakácskönyv a túlélésért” szolgál e rendhagyó színdarab alapjául, amit - további túlélők és rokonaik visszaemlékezéseiből - az előadás rendezője és dramaturgja írtak színpadra. Hédike, Hedvig, Hédi néni vacsorára látja vendégül a 44 fős közönséget..
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. december 6. hétfő, 19:30
Németh Virág - Borgula András: SZAKÁCSKÖNYV A TÚLÉLÉSÉRT
(CZINGEL SZILVIA AZONOS CÍMŰ KÖNYVE ALAPJÁN)
Írták: Németh Virág és Borgula András
Mennyi az „egy csipetnyi só”? Mi az, hogy „amennyit felvesz”? És egyáltalán: hogy érti azt, hogy „fűszerezzük ízlés szerint”? Ízlés szerint?! Szakácskönyvből főzök, az ég szerelmére!
Most úgy érzi, több, a felsoroltaknál fontosabb probléma is eszébe jutott, és egyik sem az étellel kapcsolatos. Pedig - lássuk be - életünk legégetőbb kérdései ezek. Mert eszünk. Egyfolytában. Egy kisbaba étkezési szokásai meghatározhatják a napunkat, saját étkezési szokásaink meghatározzák az életünket, sőt, az egész emberiség történetét.
Így eshet meg az is, hogy az étkezés meghatároz egy egész évszázadot. A Szakácskönyv a túlélésért egy olyan asszony története, aki át- és túlélte a 20. századot. Utóbbi volt az igazán nehéz feladat. Hédi néni a lichtenwörthi koncentrációs táborban tanult meg főzni – elméletben, 28 kilósan. Enni azonban már korábban is szeretett.
Evett volna gyerekkorában, ha nem fájt volna a foga. Evett volna férjes asszonyként, ha nem viszik el a férjét. Evett volna a táborban, ha lett volna mit. És evett volna később is, a tábor után, ’56 után, evett volna a menzán, és evett volna a rendszerváltás alatt is. Evett volna a 20. századi magyar történelem minden egyes fordulópontjakor... Mert az evés maga az élet. Csak neki valami mindig közbejött.
HÉDI: Tegyünk bele „amennyit felvesz"? De az mennyi?
ÉVA: Hát amennyit felvesz, mondom.
HÉDI: De az mennyi fél kiló krumplinál? Tíz gramm? Egy kiló?
ÉVA: Mit tudom én, hát az látszik. Írd csak, hogy amennyit felvesz! Majd meglátod... ha egyszer még főzhetsz...
(lichtenwörthi koncentrációs tábor, 1944. decemberében)
A Centrópa Alapítvány 2013-ban kiadott életinterjúja és receptgyűjteménye, a „Szakácskönyv a túlélésért” szolgál e rendhagyó színdarab alapjául, amit - további túlélők és rokonaik visszaemlékezéseiből - az előadás rendezője és dramaturgja írtak színpadra. Hédike, Hedvig, Hédi néni vacsorára látja vendégül a 44 fős közönséget, akik a nagy családi asztal mellett hallgatják-nézik-eszik végig az elmúlt évszázadot.
Játsszák:
Nagy Mari
Radnay Csilla
Sipos Vera
Dramaturg: Németh Virág
Díszlet: Borgula András
Jelmez: Gyarmati Dóra
Produkciós vezető: Marcsa Barbara
Rendezőasszisztens: Kern Dóra
Rendező: Borgula András
A bemutató időpontja: 2014. november 2.
,,Köszönjük az adományozó magánszemélyek támogatását."
A felszolgált ételekhez jó étvágyat kívánunk!
Az előadás alatt felszolgált ételek a Kőleves vendéglő konyhájában készülnek, nem kóserek, de sertéshúst még nyomokban sem tartalmaznak.
Támogatók: EMMI, NKA, Mazsihisz, Mazsök, JDC, MAZS, Centropa
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Mi történik, ha egy hatalmát féltő, a földi örömöknek ellenállni képtelen fejedelem, egy feslett erkölcsű, bosszúszomjas, manipulatív nő és egy vágyaktól fűtött, de erősen befolyásolható tinédzserlány legrosszabb tulajdonságai egyszerre törnek felszínre egy szent ember megjelenésekor? Valaki elveszti a fejét…
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
Toronykőy Attila Operatúra Papagenóval A gyermekek biztonságos látogatása érdekében szülői felügyelet nélkül a programon való részvétel nem lehetséges.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!