Molnár Ferenc: Üvegcipő

„Egy kelekótya leányka elcsábít egy komoly, zord asztalosmestert, aki majd’ 30 évvel idősebb nála. Botrány. Amikor csalódik, megy és jelentkezik egy nyilvánosházba „kokottnak”. Botrány. Mégis nézőként szívünkbe zárjuk, saját gyermekünkként imádjuk e két régi, különös alakot. Ez varázslat. Művészet. Titok.

Ezt a titkot tudja Molnár Ferenc. Ezt a titkot egyre közelebb hozza hozzánk ebben a mi durva, hitvány, materialista, pénzközpontú világban. Az előadás, mintegy felhívás tárja elénk az igazságot: az ember lelkét, a tetteit nézd, ne ítélj elhamarkodottan. Ismerd meg a sorsát előbb. A szeretet hatalma az az erő, amely a felismeréshez vezet. Sose feledd!! Ezt mondja Molnár Ferenc.”