Michael Frayn: Koppenhága BEMUTATÓ - Kútvölgyi Erzsébet, Gyabronka József, Őze Áron

A két világhírű atomfizikus, a dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg szoros munkatársi és még szorosabb baráti kapcsolatot ápolt egymással. A második világháború kitörésével minden megváltozott: 1940-ben Németország lerohanta Dániát, ők pedig barátokból hirtelen elnyomóvá és elnyomottá lettek. Heisenberg a náci Németország atomprogramjának vezetőjeként az atombomba feltalálásán dolgozott. A kutatások azonban lassan haladtak. Vajon Heisenberg egyszerűen csak tévúton járt vagy szándékosan szabotálta a munkát, hogy ne kerülhessen tömegpusztító fegyver Hitler kezébe? Milyen morális döntéseket kell és lehet meghozni egy tudósnak a saját és az emberiség érdekében?
Michael Frayn valós eseményeken alapuló okos és érzékeny színműve, mely 2000-ben elnyerte a legjobb drámának járó Tony-díjat, egy különös találkozáson keresztül keres választ ezekre a kérdésekre.

Mi lett volna, ha elkészül a titokzatos német csodafegyver, a pusztító atombomba, aminek híre a második világháború végén terjedt el? Megfordította volna végül a háborút? Átrajzolta volna a világtérképet? Ma már tudjuk, hogy a „wunderwaffe"csak propagandafogás volt. Pedig az atomprogramban kiváló szakemberek dolgoztak...
A dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg az atomfizika kutatásának úttörői, a kvantummechanika megalapítói. Szoros munkatársi viszonyukon túl baráti, szinte apa-fiú kapcsolat volt közöttük. Minden megváltozott azonban, amikor 1940-ben Németország lerohanta Dániát. Országaik hadban álltak, a kommunikáció megszakadt köztük. De tudtak egymásról. Bohr tudta, hogy Heisenberg a náci Németország atomprogramjának a vezetője; feladata, hogy feltalálja az atombombát, amit bevethetnek az ellenséges országokkal – akár Dániával – szemben. A kutatások azonban lassan haladtak. Vajon azért, mert Bohr nélkül Heisenberg tévúton járt? Vagy Heisenberg szándékosan szabotálta a német atomprogramot, hogy ne kerüljön tömegpusztító fegyver Hitler kezébe? És tudott-e róla, hogy mindeközben Los Alamosban – többek között a náci diktatúra elől menekülő Bohr közreműködésével – egy másik nukleáris fegyver készül, amely aztán, mintegy 220.000 ember halálát okozva, lezárta a második világháborút?
1941-ben Heisenberg Koppenhágába utazott, hogy találkozzon Bohrral, s a két fizikus közös sétát tett, hogy ne tudják lehallgatni a beszélgetésüket. Vajon miről lehetett szó köztük? Erre keresi a választ Michael Frayn, aki valós események darabkáiból építette föl színdarabját, mely egy újabb nagy találkozásról szól: Heisenberg, Bohr és felesége, Margrethe tekint vissza a múltra, jóval a haláluk után, de még mindig tele indulatokkal, sértettséggel, tisztelettel, szeretettel, félelemmel és kíváncsisággal egymás iránt.