Mario és a varázsló/A kékszakállú herceg vára
Vajda János / Bartók Béla
MARIO ÉS A VARÁZSLÓ / A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA
Egyfelvonásos operák magyar nyelven, magyar és angol felirattal
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 13. vasárnap, 11:00
Mennyire engedjünk be valakit az elménkbe, a lelkünkbe, a múltunkba? És mi történik, ha valaki annak ellenére hatol a tudatunkba, hogy mi beengedtük volna? Bartók Béla és Balázs Béla világhírű operája férfi és nő kapcsolatának különböző rétegeibe, állomásaiba enged betekinteni, a Vajda János-mű pedig a híres Mann-regény nyomán az elvakult szélsőségesség és a tömeghipnózis hatásait mutatja be. Két zseniális XX. századi magyar egyfelvonásos egy estén az emberi lélek, psziché mélységeiről, működéséről, befolyásolhatóságáról.
Mario és a varázsló
„Azt teszed, amit akarsz. Vagy előfordult már, hogy nem tetted meg, amit akartál? Vagy éppen amit nem akartál, azt tetted?”
A Torre di Venerére való emlékezésnek kellemetlen a levegője. Egy olasz nyaralóváros közönsége akarata ellenére egy különös bűvész hatása alá kerül – egy embert kivéve.
„A tolerancia bűn, ha a gonosz megtűrését jelenti.” – mondta Thomas Mann, akinek nagyhatású elbeszélése alapján íródott Vajda János azonos című operája, amely a modern magyar operatörténet egyik legsikeresebb és leghatásosabb darabja. Galambos Péter rendezésében láthatják a művet az Operaházban.
ALKOTÓKZeneszerző: Vajda János
Thomas Mann kisregénye nyomán a szövegkönyvet írta: Bókkon Gábor
Rendező: Galambos Péter
Díszlettervező: Galambos Péter
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Koreográfus: Solti Csaba
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Karigazgató: Csiki Gábor
A kékszakállú herceg vára
ALKOTÓK
Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegíró: Balázs Béla
Rendező és díszlettervező: Galambos Péter
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Koreográfus: Solti Csaba
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel tudnák meghallgatni kedvenc slágerdarabjukat. És léteznek olyan művek, amelyek bár nagyon népszerűek, minden évadban mégsem tudjuk adni azokat a produkciók torlódása, a program kötelező változatossága miatt.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Ajánló
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Toronykőy Attila Operatúra Papagenóval A gyermekek biztonságos látogatása érdekében szülői felügyelet nélkül a programon való részvétel nem lehetséges.
Gustav Mahler VIII. SZIMFÓNIA Koncertszerű előadás latin és német nyelven, magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!