Lukács Ervin bérlet 4. - Rohmann Ditta cselló, Vashegyi György karmester

Erkel 1844-ben bemutatott operájának – a magyar nemzeti opera korszakos remekművének – nyitánya után Dubrovay László Gordonkaversenye hangzik el, amelyben – mint a hetvenöt éves szerző mondja – a szólistának számos speciális játéktechnikai elem ad lehetőséget virtuóz képességeinek a megmutatására. Aligha lehetne erre a szerepre rátermettebb művészt találni, mint Rohmann Ditta, aki nemzedékének egyik legnagyszerűbb muzsikusa; játékában nyitottság, természetes zeneiség és az emberek megszólításának nemes szándéka egyesül. Az 1937-ben született Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódiáját 2012-ben mutatták be: „Ha nagyon össze tudsz fonódni a saját zenei anyanyelveddel, a népdalkultúrával, az általa felkínált gazdagsággal, utána bármely műfajban úgy tudsz írni műzenét, hogy a háttérben ott van a népdalkincs is, és érezni lehet rajta, hogy az magyar zene” – vallja az erdélyi szerző, aki ezzel is Bartók és Kodály művészi elveit követi. Az 1926-ban bemutatott Háry János jelentősége elsősorban abban áll, hogy általa a magyar népdal sikerrel kapcsolódott a zenés színpad több évszázados hagyományához – a daljátékból készült szvit egyike a legnépszerűbb koncerttermi daraboknak.

Vashegyi György karmester

Erkel: Hunyadi László – nyitány
Dubrovay László: Gordonkaverseny
Csíky Boldizsár: Erdélyi rapszódia
Kodály: Háry János – szvit

Rohmann Ditta gordonka

Nemzeti Filharmonikus Zenekar