Lukács Ervin bérlet 3. - Bogányi Bence fagott, Kocsár Balázs karmester
A 20. századi magyar zene emblematikus szerzőinek műve szólalnak meg az estén Kocsár Balázs vezényletével, akit a Magyar Televízió 1989-ben megrendezett nemzetközi karmesterversenyének legjobb magyar résztvevőjeként ismert meg a nagyközönség.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. május 2. szerda, 19:30
Azóta számos fontos vezető pozíciót töltött be a magyar zenei életben, Szegeden, Debrecenben, a Nemzeti Filharmonikusok jogelődjénél, az Állami Hangversenyzenekarnál, a Budapesti Tavaszi Fesztivál művészeti vezetőjeként és a magyar Állami Operaház zeneigazgatójaként. Egy rangos olaszországi karmester-verseny megnyerése után a Frankfurti Operába került, de Németországon kívül visszatérő vendégnek számít Olaszországban, valamint más európai országokban is. Édesapja, az 1933-ban született Kossuth-díjas és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kocsár Miklós 1985-ben komponálta költői szépségű Elégiáját fagottra és kamarazenekarra. A szólista a magyar közönség előtt szintén jól ismert Bogányi család egyik muzsikus tagja, Bogányi Bence lesz, aki a Finn Nemzeti Opera, a Helsinki Filharmonikusok és a Berlini Rádiózenekar után a Christian Thielemann, Lorin Maazel és Valery Gergiev zeneigazgatók nevével fémjelzett Müncheni Filharmonikusok szólófagottosaként is dolgozott. Az est műsorán Kodály Zoltán két örökzöld kompozíciója is szerepel, amelyekben egy-egy tájegység táncait dolgozta fel a szerző, mindkét alkotás méltán gyakran szerepel külföldi zenekarok koncertjein is. A Ruralia Hungarica Dohnányi egyik legtöbbet játszott zenekari kompozíciója; 1924-ben írta, több erdélyi népdalt is felhasznál benne a rá jellemző leleménnyel, mélységgel és szellemességgel párosítva.
Kocsár Balázs karmester
Kodály: Marosszéki táncok
Kocsár Miklós: Elégia
Kodály: Galántai táncok
Dohnányi: Ruralia Hungarica, op. 32/b
Bogányi Bence fagott
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés Lászlóval közös vállalkozásuk.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
„Az elemeknek és szíveknek szörnyű viharzását zártam bele, amely csak fokozatosan nyugszik le Brünhilda csodás álmáig” – írta Wagner Liszt…
Az OPERA újévét immár 14. alkalommal dominálja a nevezetes 9. szimfónia előadása. 2027-ben két további klasszikus mű: Beethoven ugyancsak Mahler…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!