Lajkó István és a Savaria Szimfonikus Zenekar

A Vásáry Tamás tiszteletbeli elnök-karnaggyal dolgozó szombathelyi zenekar kizárólag magyar művekből válogatott a 2011-ben Kossuth-díjjal kitüntetett Medveczky Ádám vezényelte estére. Kodály Arturo Toscanini tanácsára dolgozta át zongoradarabját zenekari művé – a Marosszéki táncok azóta gyakran játszott mű világszerte. Bartók utolsó befejezett alkotása a letisztultságában csodálatos III. zongoraverseny, amelyet a szintén Kossuth-díjas zongoraművész, Jandó Jenő közreműködésével hallhatunk.

A műsor különlegessége a zeneszerzést Kodálynál, zongorát Bartóknál tanult Veress Sándor első szimfóniája, amely 1940-ben keletkezett. A nagy elődeinél egy generációval fiatalabb zeneszerző, pedagógus és népzenekutató egyik méltatlanul elfeledett személyisége a magyar zenekultúrának. Bartók a Magyar Tudományos Akadémián alkalmazta népzenei asszisztensként, Lajtha a Néprajzi Múzeumban, Kodály pedig rábízta a zeneakadémiai zeneszerzés főtanszakának vezetését – itt oktatta Ligeti Györgyöt és Kurtág Györgyöt is.

Veress azonban az 1948–1949-es fordulat után elhagyta Magyarországot, Svájcban telepedett le, ahol valóságos zeneszerző-iskolát nevelt ki, óriási megbecsülést szerezve magának. Munkásságának meg- és elismertetése a magyar zenei élet óriási adóssága. Ebből törleszt valamelyest ez a hangverseny.