KARÁDY KATALIN-EST - Magyarországi Szerb Színház
Zenés duett dráma Karády Katalin történetéről
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. július 25. szombat, 20:30
KARÁDY KATALIN-EST - Magyarországi Szerb Színház
Zenés duett dráma Karády Katalin történetéről
Szinopszis:
„Soha nem akartam elmenni innen. Ez a hazám. Szívet cseréljen ki hazát cserél. Bármi történjék is, itt szeretnek engem és rajonganak értem. Megismernek az utcán és autogramot kérnek. És én adok nekik. Az egyik koncert közben felmászott hozzám a színpadra Makk Joli, a harmadikos elemista kisasszony. Olyan akarok lenni mint te. Küldjél egy fényképet, hogy pontosan tudjam, milyennek kell lennem. El lehet onnan menni, ahol ennyire szeretik az embert, ahol ennyire szeret Makk Joli? És most itt vagyok a határ közelében Szombathely mellett valami bódéban és várom az embercsempészt, aki átvisz minket a határon.”
Zeneszerzők: Fényes Szabolcs, De Fries Károly, Hegedűs Tamás, Polgár Tibor, Pete Seeger, Blanter Matvej Isaakovich
Dalszövegírók: G.Dénes György , Kristóf Károly, Mihály István, Nadányi Zoltán, Pártos Jenő
Az UMPA Ügynökség engedélyével
Az előadás a Nemzetiségi színházi sorozat keretében valósul meg a Nemzetiségi Színházak Szövetsége együttműködésével.
Ajánlatunk
„Hunyadi Jánosból világot jelentő harangzúgás lett, Hunyadi Mátyásból az igazság mesés, reneszánsz szobra – Hunyadi Lászlóból "csak" opera.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
„Az elemeknek és szíveknek szörnyű viharzását zártam bele, amely csak fokozatosan nyugszik le Brünhilda csodás álmáig” – írta Wagner Liszt…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!


