Kállai Ernő és Balázs János
„Naponta négy-öt órát gyakorolok! Ha meg nem tébolyodom, művészt fogsz lelni bennem. Micsoda ember, micsoda hegedű, micsoda művész! Istenem, mennyi szenvedés, mennyi nyomorúság, mennyi kínlódás abban a négy húrban!” Liszt Ferenc írta e sorokat egyik tanítványának 1832-ben, miután Párizsban hallotta Niccoló Paganini démoni hegedűjátékát.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. október 1. szerda, 19:30
Az élmény zongoratechnikájának – és életének – újragondolására késztette a huszonegy éves Lisztet, aki Paganini legendás szóló hegedűdarabjai, a caprice-ok közül néhányat átdolgozott zongorára. Két Junior Prima-díjas ifjú virtuóz, az Itzhak Perlman által felfedezett Kállai Ernő, és a Cziffra György nyomdokaiban járó Balázs János most konkrétan is átélhetővé teszik, amit Liszt érzett Paganini hallgatásakor: koncertjük második részében Liszt Paganini-etűdjeit az eredeti caprice-okkal párba állítva hallgathatjuk meg. Hangversenyük első részében pedig a Paganini-élménytől egykor ugyancsak megittasult Clara Schumann gyönyörű Románcai szólalnak meg, valamint a klasszikus kamarazenei repertoár egyik csúcsa, Beethoven Kreutzer-szonátája.
Műsor:
C. Schumann: Három románc, op. 22
Beethoven: A-dúr szonáta, op. 47 („Kreutzer”)
szünet
Paganini: E-dúr capriccio (no. 1)
Liszt: E-dúr Paganini-etűd (no. 4)
Paganini: E-dúr capriccio (no. 9)
Liszt: E-dúr Paganini-etűd (no. 5)
Paganini: Esz-dúr capriccio (no. 17)
Liszt: Esz-dúr Paganini-etűd (no. 2)
Milstein: Paganiniana
Liszt: a-moll Paganini-etűd (no. 6)
Paganini: La Campanella
Közreműködik: Kállai Ernő (hegedű); Balázs János (zongora)
Ajánlatunk
A barokk zene két óriása találkozik az adventi időszakban az OPERA Zenekar és Énekkar előadásában. Bach jól ismert Magnificatjának eredeti, Esz-dúr hangnemben íródott változatát maga a szerző egészítette ki kifejezetten az ünnepkörhöz illeszkedő részekkel. Händel Messiása szintén elengedhetetlen része a karácsonyi várakozásnak.
A mexikói születésű tenor énekesi pályája szokatlanul kezdődött:
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Ajánló
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb…
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett…
„Az elemeknek és szíveknek szörnyű viharzását zártam bele, amely csak fokozatosan nyugszik le Brünhilda csodás álmáig” – írta Wagner Liszt…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!