József Attila: Szabad ötletek jegyzéke

Ritka, kivételes alkalom az, ha módunk van bepillantani egy alkotó belső világába, elénk tárt lelkébe. Ilyen rendkívüli pillanat József Attila életében 1936 májusa. A Gyömrői Edit pszichológus kezelése alatt álló költő ekkor írott életrajzi szövegével, zavarba ejtő pszichoanalitikus önvallomásával szemben a mai napig tanácstalan az irodalomtudomány. A mű bizonyos részei nyilvánosságra kerülhettek, a közönség számára hozzáférhetőnek minősültek, míg más részei az intim szférába utalódtak. A feljegyzés igen sok emlékanyagot tartalmaz az infantilis szexualitás területéről, s ezzel kapcsolatban hajlamosak vagyunk a szégyenlős elfordulásra.

Jordán Tamás utánozhatatlanul személyes értelmezésével és előadásával ebbe a ritkán megmutatott, védtelenül lemeztelenített lélekbe engedi bepillantani a nézőket - illetve mindjárt két alkotó ember vívódásait láttatja egyszerre. A tőle megszokott drámai erővel éli, gondolkodja a József Attila-i sorokat - egy-egy versnek, amellyel kiegészül az asszociációs feljegyzés előadása, többféle megközelítését is megmutatja. József Attila segítségével mindannyiunk szorongását, vágyait is feltárja brutális őszinteséggel, lehetetlenné téve a szégyenlős elfordulást.