Joseph Haydn: A teremtés, Hob. XXI:2

Szutrély Katalin – szoprán
Komáromi Márton – tenor
Melkovics Zoltán – basszus
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

Joseph Haydn (1732–1809) pályájána egyik legnagyobb jelentőségű vállalkozása, A teremtés kései alkotás: a zeneszerző hatvanöt évesen, 1797-ben kezdte meg a kompozíciós munkát, és a következő esztendőben fejezte be a három részre tagolódó, három szólistát, kórust és zenekart foglalkoztató, harmincnégy számból álló oratóriumot, amely a bécsi Burgtheaterben hangzott fel először 1799. március 19-én. A Haydneum zeneakadémiai bérletének első hangversenyén A teremtést a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar szólaltatja meg Vashegyi György vezényletével.

Mint három esztendővel később Az évszakok esetében, Haydn alkotótársa már ekkor is a hollandiai születésű osztrák diplomata, a nagy műveltségű (Haydnon kívül Mozarttal és Beethovennel is kapcsolatban álló) polihisztor és mecénás, Gottfried van Swieten báró volt: ő írta meg a szövegkönyvet a bibliai teremtéstörténet – Mózes első könyve – és Milton Az elveszett paradicsom című költeménye alapján. A teremtéskeletkezésének előzményei között fontos szerepet játszanak Haydn angliai utazásai (1791–92, 1794–95), amelyeknek során meghallgatta Händel több oratóriumát: egyrészt ezek élménye keltette fel érdeklődését egy nagy formátumú oratórium megalkotása iránt, másrészt ezek alakították gondolkodásmódját a kórus használatáról. A teremtés által közvetített világszemlélet a felvilágosodás értékrendjének kifejezője. Alapgondolata: a kozmoszban rend uralkodik, a teremtmények sorsát egy mindenről gondoskodó atyai hatalom irányítja. A műben meghatározó szerepet kap az ábrázolószellem, amely Haydn számára seregnyi játékos hangfestő ötlet megvalósítására ad lehetőséget. Alapítójuk és vezetőjük, Vashegyi György irányításával a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar immár több mint három évtizede a magyarországi historikus régizene-előadás meghatározó műhelye.