John Kander és Fred Ebb: Kabaré - a Kaposvári Egyetem színészhallgatóinak zenés előadása

Christopher Isherwood 1930-ban érkezett Berlinbe. Egyrészt mint kezdő író témát mint homoszexuális ember „kalandokat" keresett. Élményeiből született az „Isten veled Berlin" című elbeszélésfüzér. "Fényképezőgép vagyok, nyitott rekesszel..." definiálja saját magát az író. A fényképezőgép a vihar kitörése előtti pillanatokat rögzíti a nácizmus hatalomra jutása előtti Berlinben, ez valami "pusztulás előtti jelmezes főpróba" ami arról mesél nekünk, hogy hogyan, s eleinte milyen észrevétlenül szivárog, mászik, majd masírozik bele a történelem a mindennapjainkba.

Orwell így írt róla: „káprázatos képek egy hanyatló társadalomról". A szóban forgó társadalom egy jószívű szállásadónő, egy Sally Bowles nevű fiatal angol kabaré-énekesnő, egy gazdag zsidó lány, egy homoszexuális pár, akik közül hamarosan a nácik áldozatai kerülnek majd ki, s mindezt az író nem drámai felvonásokban, hanem a film tárgyilagosabb, pontos képsorokra bontott jelenetfűzésének megfelelően írja meg. A könyvből készült a Kabaré című musical és film is.

Díszlet, jelmez: Csomor Katerina, Jeli Luca, Sebők Réka, Török Adél

Az előadás az eredeti írott mű s a Bob Fosse által rendezett film alapján készült. A Kabarét világa adekvát a színészhallgatók kiszolgáltatottságával, az ő reményük sem más mint Sally Bowles reménye hogy talán felfedezik, használják, „megveszik" őket, miközben körülöttük s körülöttünk is történik a történelem.