Ivan Kusan: Galócza, a Garabonciás Színtársulat előadásában

A darab 1923-ban játszódik az Osztrák-Magyar Monarchiából akkor frissiben kiszabadult Szlavóniában, amely azóta Jugoszláviából szabadult ki frissiben. Egynagygazdára (aki némi csendőri segítségeel, de egyébként tehetséggel és szorgalommal a fél környéket összeharácsolta) ráun a felesége (aki jobb napokat látott, de fog még jobbakat is, és az ilyenkor szokásos módszerek közül férjének megöletése mellet kötelezi el magát. A tervbe mindenkit beavat, akit csak tud: az ügybuzgó, ám leheletnyit ügyefogyott titkárt, a mindenre kapható fölmérőt, a nagygazda által kifosztott és ezért elkeseredett parasztot, továbbá egy kezdő, ám ambíciózus csendőrt. Így ér el a környék rettegett - bár már az öregedés határvidékét taposó, kissé rövidlátó, mindazonáltal mindenre elszánt - rablóvezéréhez, akinek segítsége ellenére a terv, némi kétségbeesett téblábolás után, de végül is megvalósul. Szerencsére a csendőrség, mint mindig, ezúttal is nyomon van. Az összeesküvőket eléri méltó büntetésük - azaz még ma is boldogan élnek, hacsak azóta meg nem haltak. De meghaltak.

Ivan Kusan az ösztönzést egy Erzsébet-kori szerző munkájából merítette, amelynek főhőse, egy gazdag paraszt felesége  a fél környéket réveszi feleslegessé vált férjének megölésére.

Az előadás műfaja: énekes komédia két részben, lövöldözéssel és gyilkossággal. Az eredeti népszínmű nem olyan derűs és optimista, mint a magyar, amelyben a konfliktusok végül megoldódnak, a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig megkapja a méltó büntetését. Kusan munkája jó pár évtizeddel később született, mint magyar elődeié, s teljesen más volt az a társadalmi közeg is, amely életre hívta őket.