Program


István király/Athén romjai

István király/Athén romjai

Félszcenírozott előadás magyar és német nyelven

Ludwig van Beethoven – August Kotzebue

István király, Magyarhon első jótevője

Közel száz évet kellett várni Ludwig van Beethoven István király, Magyarhon első jótevője című kísérőzenéjének 1927-es magyarországi bemutatója után, mire a darab újra megszólal az Opera színpadán. „Egyszerre rózsafénybe tündökölve, / derült elébük egy szelíd vidék, / ezüst habot rázott a szirtek öble, / virág himezte a mezők szinét” – szól Kosztolányi Dezső Honfoglalás előtt című verse, mely bár I. István király előtti kort idéz, a történelmi távlat közel hozza őket egymáshoz. Ez a közelség nagyon fontos Oberfrank Pál rendezőnek – s Kosztolányin kívül más magyar költők szövegeivel, így Babits Mihályéval és Sík Sándoréval is kiegészíti az eredetileg August von Kotzebue által írt színpadi játékot. A ritkán hallható Beethoven-darabot, akárcsak az ugyanazon az estén látható Athén romjait, Oberfrank Péter vezényli. „A legnagyobb ajándék, hogy a testvéremmel dolgozhatok, mert rendkívül felszabadítóan és inspiratívan hat. Közös célunk, hogy egy hozzánk közeli István-képet mutassunk be, aki Szűz Máriának ajánlotta Magyarországot. Ez a gesztus, illetve Magyarország és Mária kapcsolata sokak számára máig meghatározó” – állapítja meg a rendező.

 
Karmester: Oberfrank Péter
István király: Oberfrank Pál
Gizella: Varga Kinga
Vazul: Kőrösi András
Egy hang (felvételről): Mécs Károly
 
_______________________________________________________________________________________________________
 

Ludwig van Beethoven – Richard Strauss

Athén romjai

Ókori történet – mai kérdések. Oberfrank Pál rendezése Beethoven Athén romjai című ünnepi játékán keresztül egy, a mai kor nézőjének is ismerős történetet vázol. Minden, ami ma körülvesz bennünket, a globális klímaváltozás, a világjárvány, a népvándorlás óriási nyomást és folyamatos változást, sokszor pusztulást idéz elő. Színpadi víziójában az ókori athéni demokrácia megingásának kijózanító élményére így reagál a rendező: „Szeretnék a múltba, a hagyományokba, a nagy, közös, szent ügyekbe kapaszkodni, és szeretném hinni, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Korábbi előadások díszletelemeinek, jelmezrészleteinek felhasználásával is kötődünk a múlthoz,kapaszkodunk a régi értékekbe.” Az Athén romjait 1812-ben mutatták be Pesten, a Pesti Német Színház megnyitóján Beethoven István királyával egy estén, ahogyan ez az Opera 2021/2022-es évadában is történni fog. Több mint egy évszázaddal keletkezésük után Hugo von Hofmannstahl drámaíró és Richard Strauss zeneszerző, a termékeny szerzőpáros felfigyelt a darabra, és átiratot készített az eredetileg August von Kotzebue szövegére írott műből, mellyel most a budapesti közönség is megismerkedhet. Az ógörög kultúra feléledését éltető darabot Oberfrank Péter vezényli, a koreográfiát Venekei Marianna készíti.
 
Karmester: Oberfrank Péter
Az idegen, egy német művész / Basszus: Rácz István
Egy idős görög / Bariton: Nagy Zoltán
A felesége: Avedikian Viktória
Az idősebb lányuk / Soprán: Váradi Zita
A fiatalabbik lányuk: Papp Zsófia

Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett táncművészei:
Kerényi Barbara (szóló), Morvai Kristóf, Darab Dénes János, Sardella Francesco, Molnár Dávid, Mathot Christian, Topolánszky Vince, Scrivener Louis, Yamamoto Riku, Zhukov Dmitry, Calcante Luca
 

Ajánló


Balettest három részben Magyarországi bemutató

Jourdain úr és családja beköltözik az Eiffel-csarnok épületébe. Jourdain fellendülő vállalkozásából futotta a…