Indul a bakterház

A kamaszgyerek, Regős Bendegúz, akinek az életben még soha nem sikerült semmi, és akiről csak az jut az emberek eszébe, hogy: „Bár akasztottak volna föl kétnapos korodban!”, kimarad az iskolából, és az anyja egy kupec segítségével kiadja tehénpásztornak. Így jut el a haramiaképű Szabó bakterhez, akinél a vasút mellett kell legeltetnie a teheneket. De hiába jó szándékú gyerek ez a Bendegúz, többnyire mire „végére ért a szándékának, esett bele a fene…”. A fiút sok megaláztatás éri, még akkor is, ha megvan a magához való esze. De a jókedve sohasem hagyja el. Vecsés és Ferihegy határában, hogy a tehenek kövérre hízzanak, kénytelen tilosban legeltetni, amitől aztán kapja rendesen a parasztok botütéseit.

Az életét azonban megkeseríti a bakter anyósa, a Büdös Banya, akitől a tiszta víz is ecetté válik a szájban. Aki olyan lapos elölről, mint a lángos, és hátulról olyan görbe, mint a Szent Gellért-hegy. A történet nemcsak Rideg Sándor regényének (1939), de Mihályfy Sándor 1979-ben készült felejthetetlen filmjének, és a Bendegúzt játszó Olvasztó Imre alakításának köszönhetően, generációk kedvence lett.