Haverom a Messiás (Biff evangéliuma)- Turay Ida Színház Spirit Kamaraszínháza

Mindenkinek kell egy barát, aki jóban-rosszban kitart mellette. Ez alól miért pont a Messiás lenne kivétel? Ki tudhatná jobban, hogy mi történt Jézussal az elfeledett 30 év alatt, mint Lévi Biff, a Messiás haverja?

És van olyan pofátlan, hogy ezt el is mondja az ő földi stílusában. Elmondja, hogy kísérte végig Barátját - az akkor ismert - világon, hogy megtudja: Miért pont Ő a Messiás?

Vigyázat, nem szókimondó, de elgondolkodtató előadás, sok poénnal, zenével, tánccal és ...egy jetivel!

A rendező gondolatai:

Ady szavait idézve, én "mint nyakas kálvinista" a vallást mindig is egy olyan tényezőnek tartottam, ami nélkül az ember tartalmatlanabb életet élne a valósnál. Ezzel az előadással az a célom, hogy a tizenévesek újra fölfedezzék a Biblia igazi mondanivalóját, úgy, hogy ne kényszernek érezzék a felismerést, hanem - egy hozzájuk közelebb álló, napi szinten alkalmazható- követendő példának. Az előadás, Krisztus életének azt a 27 évét dolgozza fel, amiről nem szól az írás. A darab szerint Jézus, egy barátja segítségével, ez idő alatt felkeresi a Napkeleti Bölcseket, hogy magyarázzák el neki, hogy miért Ő a Messiás. A megoldás számunkra már - kétezer év távlatából - kézenfekvőnek tűnhet, ám az odáig tartó út- egyfajta fiktív magyarázata-talán gondolatébresztő lehet a mai ifjúság számára. Az előadásban a zene, a tánc és nó színházi motívumok felhasználásával próbáljuk a fiatalokat bevonni egy közös gondolkodásba, melynek fő konzekvenciája: a szeretet kézzelfoghatósága.

Fontosnak tartjuk most 2011-ben, hogy kifejezetten a tizenéveseknek szóljon a színház, mert meglátásunk szerint ők egy kicsit a perifériára szorultak az elmúlt évek során. Nem egy felnőtteknek szóló darabot akarunk az ő szájuk íze szerint alakítani, hanem egy kifejezetten nekik szánt előadással szeretnénk behozni őket a Színházba, hogy aztán később – felnőve – is színházat szerető és színházra kíváncsi nézők lehessenek. A XXI. sz. nagy problémájának látjuk a kommunikáció hiányát (amikor egy ember egy másik emberrel leül beszélgetni) és ennek következményeként a kialakuló kapcsolatuk felszínességét. Ezért gondoljuk, hogy pozitív példaként szolgálhat (és talán valamiféle utat mutathat) egy ilyen előadás. Témáját tekintve: Jézus élete mindenki számára ismert, de egy másik (fiktív) nézőpontból (kicsit emlékeztetve a Brian élete c. filmre), talán befogadhatóbbá válik az üzenet.