FONÓDÁSOK – Kodály 140

Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.

A két német zeneszerző, Wagner és a wagneriánus Strauss párosítása egy estén a nagyívű dallamok és a sodró erejű dráma lehengerlő ötvözete. Wagner mitikus intenzitásának és Strauss modernizmusának találkozása két olyan muzsikus óriás párbeszéde, akik nemcsak a német, de a nemzetközi zenei világot is átformálták. Szerzeményeik mély érzelmeket, sűrű zenei szövetet és monumentális zenei hangzást ígérnek az OPERA Zenekar előadásában.

Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.