Fenyő László és az Új Magyar Kamarazenekar
Amikor 2004-ben megnyerte a kronbergi Nemzetközi Pablo Casals Csellóversenyt, mindenki számára egyértelművé vált, hogy Fenyő László nemzedékének egyik legkiemelkedőbb csellistája. 2005-ben érkezett a Liszt-díj, három évvel később pedig a Junior Prima-díj. S persze számos koncertfelkérés a londoni Wigmore Halltól az amszterdami Concertgebouw-n át jó néhány távol-keleti hangversenyteremig. több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. október 12. vasárnap, 19:30
A zenei tanulmányait a Zeneakadémia különleges tehetségeinek osztályában kezdő Fenyő László, aki jelenleg a karlsruhei Zeneművészeti Főiskola tanszékvezetője, most egykori alma materében lép fel a három éve alakult, Bánfalvi Béla művészeti vezetésével működő Új Magyar Kamarazenekar partnereként. A csellórepertoár egyik legvonzóbb darabját, Haydn D-dúr csellóversenyét fogja játszani, amelynek hitelességét ugyan vitatták korábban a zenetörténészek, de túl azon, hogy a filológia is alátámasztotta, hogy autentikus Haydn-műről van szó, a zenei anyag is azt jelzi, hogy a szerző nem a „kismesterek” közé tartozott. A kompozíció egy Haydn-divertimento és a lassú tételében „A halál és lányka” című dalt feldolgozó Schubert-vonósnégyes Mahler-féle átirata között hangzik el.
Műsor:
Haydn: C-dúr divertimento (Hob. II:C9, „Quintet concertant”)
Haydn: D-dúr csellóverseny (Hob. VIIb:2)
szünet
Schubert-Mahler: d-moll vonósnégyes (D. 810 – „A halál és a lányka”)
Közreműködik: Fenyő László (cselló) Új Magyar Kamarazenekar (művészeti vezető: Bánfalvi Béla)
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Ajánló
Giuseppe Verdi TRAVIATA Opera két részben, olasz nyelven, magyar, angol felirattal
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!