Program


Erdélyi/4. Olasz Intézet

Erdélyi/4. Olasz Intézet

Műsor:

Debussy: Kis szvit
Saint-Saëns: II. (g-moll) zongoraverseny
Dukas: C-dúr szimfónia

 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2012. március 29. csütörtök, 19:00

Hangversenyünk francia vendégkarmestere. Alain Paris 1947-ben született, karmester-tanára a híres Paul Paray volt. Vezető karmester volt a híres Toulouse-i Nemzeti Zenekarnál, majd a Strasbourgi Operaház zeneigazgatója lett. Műsorát a francia zene legismertebb, legértékesebb darabjaiból állította össze. Claude Debussy (1862-1918) a francia zene legnagyobb alakja, akitől a 20. század minden (nem csak francia) zeneszerzője tanult valamit. Fiatalon, 1889-ben komponálta Kis szvit c. művét zongorára, amelyet később Henri Busser hangszerelt meg zenekarra. A négytételes mű (Csónakon, Díszmenet, Menuet, Ballet) dallamaiban, harmóniáiban még teljesen a régi iskolát követi.

Camille Saint-Saëns (1835-1921) leghíresebb művei a Sámson és Delila c. opera és Az állatok farsangja című szvit. Három szimfóniát, (köztük a híres orgona-szimfóniát), hegedűversenyeket, gordonkaversenyeket és öt zongoraversenyt komponált, melyek közül az 1868-ban komponált második, g-moll zongoraverseny lett a legkedveltebb. A szólista, Bogányi Gergely korunk egyik legismertebb magyar zongoraművésze, aki nemrégiben azzal hívta fel magára figyelmet, hogy két nap alatt eljátszotta Chopin valamennyi szóló-zongora művét. Paul Dukas (1865-1935) Debussy kortársa és barátja volt, nagytekintélyű zeneszerző, a párizsi Conservatoire zeneszerzés tanára. 1895-ben komponálta egyetlen szimfóniáját, amely Cesar Franck híres d-moll szimfóniájához hasonlóan három tételes és a francia zenetörténet úgy tartja számon, mint az első művet, amelyben modernizmus jelenik meg klasszikus formában.

Alain Paris karmester vendégszereplését a Bru Zane Alapítvány és a Budapesti Francia Intézet támogatja.

Ajánlatunk


Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.

Leánder, a kobold és Lenszirom királylány története sok varázslattal, megtörhetetlennek tetsző átokkal tarkított, fordulatokban gazdag, igazi jó mese. Szilágyi Andor mesejátékából Szöllősi Barnabás írt librettót; Tallér Zsófia Erkel-díjas zeneszerző az Operaház felkérésére komponált igényes, kifejező és szórakoztató zenéje pedig nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is élvezetessé teszi ezt az új magyar meseoperát, amely a 2015-ös szenzációs ősbemutatóból, reméljük, egyszer klasszikussá válik.

A 2025/26-ban indult sorozat olyan szerzőket helyez a középpontba, akiknek operái kiemelt figyelmet kapnak az évad során. És akadnak sokan, akiknek nem jut szerep ezen mesterek műveiben, de szívesen énekelnének azok bőséges vokális palettájáról: róluk, nekik, tőlük szólnak a zongorás délutánok és délelőttök.

Ajánló


Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel…

Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre…

Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!