Erdélyi Zenészek és írók klubja, Ferenczi György és a Rackajam

Ferenczi György a magyar könnyűzene egyik legszínesebb egyénisége rendszeres vendége a Fonónak. Játéka több mint kétszázhetven lemezen hallható, és ebből húszat ő maga jegyez. A világ egyik legjobb szájharmonikásaként kitüntetett zenész, a Rackajam együttessel 2005-től közösen játszik fúziós zenét, amiben fontos szerepet tölt be a magyar népzene és világzene.

A Pál István Szalonna által vezetett zenekar tagjai a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai. Koncertjeiken megszólalnak a Kárpát medence leggyönyörűbb zenéi. Az autentikus népzene mellett népzenei feldolgozásokat is hallhatunk tőlük. Fontosnak tartják a hagyomány megőrzését, ezért népzeneoktatással is foglalkoznak. Rendszeres résztvevői Magyarország legnagyobb fesztiváljainak, emellett az elmúlt években felléptek mind Európában mind a tengerentúlon.2007-ben Prima Primissima közönségdíjat kaptak, amelyet a Magyar Állami Népi Együttessel nyertek el. A Fonóban rendszeres vendégek mind táncházakban mind koncerteken.
Erdélyi zenészek klubja
Adatközlő vendég: Gianni Moldovan, Nagysármás (Mezőség)
Az irodalmi klub vendége: Király Farkas
Moderátor: Mirtse Zsuzsa, költő

Az erdélyi táncházmozgalom a magyarországi ötlet átültetésével jött létre, két lényeges különbséggel: Ceausescu kommunista diktatúrájának sötét árnyékában és az akkori kulturális elzártságban utóvirágzó paraszti kultúra világítótornyának tövében született meg. Akkor még igazi lakodalmakban, igazi nagy prímások játszottak, és a székiek sem csak Kányádi halhatatlanná lett versében táncoltak „fekete-pirosban” a kolozsvári Posta téren. És, bár a szeku azonnal kitüntetett figyelmével, mégis, kerültünk legyen bárhova a világban, életünk meghatározó élménye lett az akkori „táncházas” lét.

Szétszóródtunk, de ismét találkozni akarunk. Ebben segít a Fonó Budai Zeneház: havonta egyszer meghirdetjük az Erdélyi zenészek klubját a Fonóban, ahol az erdélyi zenészek mindenkit, mint anno Erdélyben, szívesen látnak és hívnak.
Házigazda és tánctanár: Babos Alpár, táncos
Muzsikálnak: Major Levente, Szász József, Szász Lőrinc (Üsztürü), Papp István „Gázsa” (Gázsa Együttes), Kelemen László (Bodzafa, Ökrös), Pávai István (Bodzafa)
Rendszeres adatközlő vendégek: Cilika Gyula, Harlet Ioan „Nucu”, Hodorog András, Csiszár Aladár, ifj. Neti Sándor, Kodoba Florin
Az estek irodalmi házigazdája: Csender Levente

Az estek felépítése:
19:00: Irodalmi est Csender Leventével és vendégeivel20:00 Tánctanítás Babos Alpárral és az Erdélyi Zenészek klubjának zenekarával, párhuzamosan kötetlen beszélgetés21:00 Táncház és folkkocsma az adatközlő vendégekkel
Miért szeretnénk újra összekötni a táncházat az irodalmi élettel?
A hetvenes évek kibontakozó táncházmozgalma és a népinek nevezett írók csoportja egymásba fonódva, egymást támogatva erősítették jelenlétüket a magyar kulturális életben. Egyfelől Csoóri Sándor volt az, aki nyilvános kiállásával úgymond legitimálta a táncházmozgalmat, az írok népi kultúrára fogékony csoportja pedig kifogyhatatlan ihletforrásra lelt a népzene által megismert paraszti világban, valamint magukban a népdalszövegekben is. Az eredmény egy önálló költői nyelv lett, amit jól érzékeltet az alábbi Utassy-versszak.

A Fonó tevékenységére egyébként is jellemző az interdiszciplinaritás (például a rendszeres fotó és kézműves kiállításainkban). Hivatásunkat szépen kiegészíti, hogy az irodalmi életnek is teret adjunk, ezzel felújítva a hajdani természetes „szövetséget”.