Egy nap az örökkévalóságból

Csáky Pál: Egy nap az örökkévalóságból (I. kép, részlet)
Dráma egy felvonásban

RENDEZŐ     Telihay Péter
Kádár János     Kiss Gábor
Nagy Imre     Ujréti László

Nyolcvanas évekbeli, szocreál szoba. A szín sötét, a háttérből némi fény sugárzik be. Kísérteties kép, drámai zene: Bartók, Kodály.
A színpad elején öreg ember tesz-vesz. Egyszer csak lemerevedik, mint aki most vesz észre valamit.

KÁDÁR         Te vagy? (Csend)
KÁDÁR         Ugye, hogy te vagy? (Csend)
KÁDÁR         Tudom, hogy te vagy. Csak te lehetsz… ilyenkor…

A sötét háttéren kirajzolódik egy árny.

NAGY           (visszafojtott hangon) El kellett jönnöm.
KÁDÁR         (nyugodtan) Tudom. Vártalak. Mindig is vártalak… Azóta… De hisz tudod.
NAGY           Honnan tudnám? Rég láttalak. Utoljára akkor, amikor még egy hajón voltunk.
KÁDÁR         (felkapja a fejét) Magasan kezded.
NAGY           (csendesen) Csak megállapítom… a tényt.
KÁDÁR         Megállapítod? Szükséges ez a hivatalos hangnem?
NAGY           Hát… mindazok után…
KÁDÁR         (felcsattan) Milyen mindazok után? Elment az idő… Nagyon elment az idő, ha nem vetted volna észre.
NAGY           Én egy kicsit másként érzékelem az időt… azóta.
KÁDÁR         (ideges lesz) Mióta – azóta?
NAGY           (legyint) Hagyjuk…  S most?
KÁDÁR         Tudod, hogy meg kell beszélnünk a dolgot.
NAGY           Milyen dolgot?
KÁDÁR         Hát… a mi dolgunkat….