Program


Dicső órák – PÓTJEGYEK

Dicső órák – PÓTJEGYEK

Műsor:
Puccini: Messa di Gloria
Rutter: Gloria

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2025. január 21. kedd, 19:00

Közreműködik:
Szerekován János, Pataki Bence – ének / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus

Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Az egy évszázaddal ezelőtt elhunyt Giacomo Puccini nevének említésekor számos gyönyörű dallam idéződik fel a hallgatóban, többnyire zseniális operáinak felejthetetlen melódiái. Ritkán adódik azonban alkalom, hogy a még huszonéves kezdő zeneszerző egyik kevéssé ismert, ám jelentős alkotásával ismerkedjünk meg. A Messa di Gloria egy önmagában álló Credo misetétel tovább-komponálása útján vált teljes kompozícióvá. Egy 1880-ban keletkezett vizsgadarabbal van dolgunk, melyet Puccini szülővárosa, Lucca konzervatóriumában végzett tanulmányai zárásaként készített el. A szerző felmenői századokra visszanyúlóan jeles egyházzenészek voltak, így nem meglepő hogy a fiatal növendék otthonosan érezte magát a musica sacra világában. A Messa di Gloria öt tételt foglal magába: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus-Benedictus, végül az Agnus Dei. Megnyilvánulnak már Puccini egyéni stílusának vonásai is, melyeket egykori tanára túlzottan színpadiasnak ítélt. A mű érdekessége, hogy a szokásos kvartett helyett – a női hangokat nélkülözve – mindössze tenor és bariton szólistát alkalmaz a vegyeskar és a zenekar mellett. Az ifjú szerző szakmai felkészültségét és tehetségét illetően nem lehettek kétségek, a partitúra minden lapja alapos mesterségbeli tudásról, formaérzékről, dallaminvencióról és hangszerelési készségről ad bizonyságot, de ennél többet is ígér: a következő évtizedek nagy operakomponistáját. Nehezen érthető, hogy keletkezése után mintegy hetven évig a kottatárban porosodott a Messa di Gloria kézirata, és csak 1952-ben szólalt meg ismét egy Chicagóban megtartott hangversenyen.

„Magasztos, áhítatos és ujjongó" ezekkel a szavakkal jellemezték 1974-es amerikai bemutatója után John Rutter Gloria című művét, mely a megrendelő, Mel Olson vezényletével szólalt meg a nebraskai Omahában (USA). Az 1945-ben született John Rutter az anglikán egyházzene hagyományain nőtt fel. Olyan nagy hagyományú intézmények diákja és kóristája volt, mint a londoni Highgate School, vagy a cambridge-i Clare College. Az első kompozícióit már tizennyolc éves korában megjelentető Rutter a Gloria latin szöveget három tételre tagolta. Két változata is készült a partitúrának, az egyik vegyeskarra, rézfúvósokra, ütőhangszerekre és orgonára, a másik pedig kórusra és zenekarra.  A darab kiadására sem kellett sokat várni, 1976-ban az Oxford University Press adta közre. A zeneszerző a Gloria szerkezetét a hagyományos gyors-lassú-gyors formának írja le, melyben a szélső részek az örömteli ujjongás hangján szólalnak meg, míg a középső szakasz szelíden magába forduló. Az első Allegro vivace feliratú tétel szövege a „Gloria in excelsis Deo” (Dicsőség a magasságban Istennek), az angyalok éneke a Lukács által elbeszélt, a pásztoroknak szóló igehirdetésből. A következő Andante rész szövege a „Domine Deus” (Uram Isten) Jézushoz, mint Isten Bárányához szól, kegyelmet és az imák meghallgatását kérve. A zárótétel a „Quoniam tu solus sanctus” (Mert egyedül te vagy szent) szöveget dolgozza fel. Ennek során érkezünk a mű csúcspontjához, és a „Cum Sancto Spiritu” kezdetű fúgához. Végül egy gyors Ámennel zárul a kortárs komponista nagyszerű szerzeménye.

– baljos –

Ajánlatunk


Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.

A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.

Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.

Ajánló


Wolfgang Amadeus Mozart FIGARO LAKODALMA Vígopera két részben olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal

Wolfgang Amadeus Mozart PARÁZSFUVOLÁCSKA Mese-dal-játék két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Szörényi Levente – Bródy János ISTVÁN, A KIRÁLY (JUNIOR) A rockopera legnagyobb slágerei eredeti hangszerelésben, gyermekszereplőkkel

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!