Csongor és Tünde
Vörösmarty, a magyar romantika legnagyobb költője. Mindössze ötvenöt év adatott neki, életműve nemzeti örökség és világirodalmi érték. „Hol van a boldogság, melyben az ember kielégülhet?" Erre a kérdésre Vörösmarty a Csongor és Tündével felel, mely kétségkívül a magyar irodalom főművei közé tartozik.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 27. csütörtök, 11:00
Vörösmarty Mihály
CSONGOR ÉS TÜNDE
színmű két részben
Az előadás időtartama kb. 2 óra 30 perc, egy szünettel.
Vörösmarty harmincéves korában írta a Csongor és Tündét, a legzeneibb hangzású magyar színjátékot. Életében nem láthatta színpadon, 1879-ben Paulay Ede rendezte meg először a Nemzeti Színházban. Pedig Vörösmarty ezt a művét első pillanattól színpadra szánta, a sajátos jegyekkel rendelkező magyar drámairodalom megteremtésének igényével.
Drámairodalmunk egyik alapműve a Csongor és Tünde, amely Az ember tragédiájával és Bánk bánnal alkotja a klasszikus magyar drámai triászt. A Csongor és Tünde színpadra állítása próbatétel elé állítja a színházművészeket: megtalálni azt a kortárs színpadi formát, amely méltóképpen és szenvedélyesen közvetíti ezt az ősi mitológiákból szőtt többdimenziós tündérmesét a boldogságkeresésről.
Szereplők:
Csongor: Mészáros Martin
Tünde: Battai Lili Lujza
Mirigy: Nagy Mari / Szilágyi Ágota
Ilma: Szűcs Nelli
Balga: Szarvas József
Kalmár: Ivaskovics Viktor m.v. / Pallag Márton
Fejedelem: Rubold Ödön
Tudós: Berettyán Nándor
Kurrah: Szabó Sebestyén László m.v.
Berreh: Rácz József
Duzzog: Bakos-Kiss Gábor m.v.
Ledér: Tóth Auguszta
Dimitri: Kovács S. József
Tündérek, Nemtők: az Újbudai Babszem Táncegyüttes növendékei.
Az Éj monológját archív hangfelvételről Lukács Margittól halljuk.
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Dramaturg: Kulcsár Edit
Rendező: Vidnyánszky Attila
Bemutató: 2016. március 11.
Ajánlatunk
John Adams NIXON KÍNÁBAN Opera három felvonásban, angol nyelven, magyar és angol felirattal
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Ajánló
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a…
Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!