Program

Csin-Csin (keserű komédia)

Pamelát férje megcsalja Cesareo feleségével. Párizsban vagyunk, a Fény városában… fény, harmonika, Piaf és Aznavour. És a bárok…ahol egyre sűrűbben találkozgatnak. A felejtésre és a bosszúra mi való? Az ital. Egyre többet hangzik el a nő szájából is: “Ne igyunk egy kortyocskát?”

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Leírás
Alkotók, szereposztás
Képek, videók

Francois Billetdoux: Csin-csin
keserű komédia, zenével

Pamelát férje megcsalja Cesareo feleségével. Párizsban vagyunk, a Fény városában… fény, harmonika, Piaf és Aznavour. És a bárok…ahol egyre sűrűbben találkozgatnak. A felejtésre és a bosszúra mi való? Az ital. Egyre többet hangzik el a nő szájából is: “Ne igyunk egy kortyocskát?”
míg…
az életük egyre lejjeb csúszik. A nő lakásába zárkózik, a férfi utcára kerül. Az italozás öröklődik, a nő fiát sem kíméli a függőség. Hiába énekli immár az utcán lakva a nő: “Nem bánok semmit sem…” az életük végérvényesen zátonyra fut.

Szereposztás:
Cesareo............. Perjés János
Pamela.............. Nagyváradi Erzsébet
Bobby................ Blahó Gergő
Harmonikás....... Babicsek Bernát

Fordította: Örkény István
Zenei vezető: Babicsek Bernát
Díszlet: Spirit
Jelmez: Veréb Dia
Rendezőasszisztens: Kocsis Bea
Rendező: Hajdú László

Az előadás Francois Billetdoux örököseinek engedélyével, az SACD és a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével jött létre.

Babicsek Bernát

Zenei vezető

Spirit _

Díszlet

Veréb Dia

Jelmez

Kocsis Bea

Rendező asszisztens

Hajdú László

Rendező

Perjés János

Cesareo

Nagyváradi Erzsébet

Pamela

Blahó Gergő

Bobby

Babicsek Bernát

Harmonikás

Ajánlatunk

Jegyvásárlás

A sevillai borbély

Gioachino Rossini A sevillai borbély Nyelv: magyar Felirat: magyar, angol

Jegyvásárlás

Spartacus

Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.