Budafoki 2023-24/1

A 2023-24-es évad első Budafoki hangversenyesték koncertjén elsőként ifj. Johann Strauss Császárkeringője hangzik el. A mű megírását I. Ferenc József 1889-ben tett látogatása ihlette II. Vilmos német császárnál. A mű egyfajta tisztelgés ez előtt a találkozás előtt. A címet – Császárkeringő – Strauss kiadója, Fritz Simrock adta, hogy ezzel is utaljanak a két birodalomra, és a két császár kedvében járjanak.

Az este második műve Bartók Két portré vagy Két arckép című műve. 1907-1908-ban írta a művet zenekarra és szólóhegedűre. A cím arra utal, hogy a zenemű ugyanannak a személynek két különböző pszichológiai pillanatát mutatja meg: az ideálisat és a torzat. Ugyanaz a motívum jelenik meg mindkét portréban, csak más karakterben. Míg az Ideálisban a szólóhegedű képviseli az arcképet, addig a Torzban a zenekar dallamfoszlányaiból bontakozik ki a portré. A mű keletkezését Geyer Stefi hegedűművész, illetve Bartók iránta érzett beteljesületlen szerelme ihlette.

Az este utolsó darabja a 100 évvel ezelőtt elhunyt Pejácsevich Dóra zeneszerző, zongoraművész és hegedűművész műve. A zeneszerző Budapesten született, magyar édesanya és horvát édesapa gyermekeként 1885-ben. Édesanyja szintén zongorista volt, ezért korán csöppent bele a zene világába. Rövid élete ellenére gazdag életművet hagyott maga után, összesen 106 darabot, főleg késő romantikus stílusban, melyek között találhatunk dalokat, zongoradarabokat, kamara műveket és zenekari műveket. Az este elhangzó fisz-moll szimfónia emelte őt a legjelentősebb horvát zeneszerzők közé.

A Budafoki hangversenyesték első koncertjén Mladen Tarbuk, horvát karmester áll a Budafoki Dohnányi Zenekar élén. Sokszor járt már Magyarországon, rendszeresen vezényli magyar zeneszerzők műveit. Karmesteri tevékenysége mellett zeneszerzéssel is foglalkozik, mintegy kilencven zenemű szerzője.