BUDAFOKI 2021-22 / 6 DVORÁK / OTT / MARTINU / VRABEC

A karneváli időszakban egy igazi karneváli hangulatot idéző darabbal köszönti közönségét a BDZ. A cseh zeneirodalom egyik legismertebb szerzőjétől, Antonin Dvořáktól hallgathatja meg kedves közönségünk a Karnevál nyitányt. A mű 1891-ben született, a szerző egyik legtermékenyebb időszakában, abban az időben, amikor műveit sokfelé játszották, és mindenhol elismerésben, nagy sikerekben részesült. Elismertségét mutatja, hogy meghívást kapott a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói posztjára, melyet örömmel el is fogadott. A Karnevál nyitány az elutazása előtti utolsó darab, melyet Prágában mutattak be 1892-ben. Eredetileg három nyitányt komponált Dvořák Természet, Élet és Szerelem címmel, melyek egy szimfonikus költeményt alkottak. Csak később, a partitúrák kiadásakor – 1894-ben – kaptak külön opus számot és új címet: A természetben (op.91), Karnevál (op.92) és Othello (op.93). Dvořák a műhöz program-ismertetést is adott: egy magányos vándor érkezik alkonyatkor a város karneváli fergetegébe. A műben megjelennek a szerző számára oly kedves, szláv tánczenét idéző népies dallamok, hallhatjuk a karneváli tömeg örömujjongását, érezhetjük a mulatozók vidámságát, amit a darab közepén jól ellenpontoz a magányos vándor merengését megjelenítő rész, míg a darab végén visszatérünk a zajos karneváli hangulathoz, és örülhetünk a vidám zárásnak.

Köztudott, hogy a BDZ rendszeresen játssza kortárs magyar szerzők műveit, hogy minél szélesebb körben megismertethesse és megszerettethesse a mai kor zenejét. A mai estén Ott Rezső műve hangzik el. Ott Rezső a Zeneakadémián diplomázott fagottból, majd zeneszerzésből. S bár „komolyzenészként” végzett, a könnyűzene is szerves része életének fiatalkorától kezdve, még rockzenekart is alapított. Ezt mutatja, hogy a komponálás mellett gyakran vállal hangszerelési feladatokat ismert könnyűzenei együtteseknek, művészeknek. Komolyzenei, zeneszerzői munkásságának elismerését pedig több díj is bizonyítja. A mai estén a szerző Fagottversenye hangzik el Kotroczó Szabolcs fagottművész előadásában.

Az este utolsó műveként a cseh kortárs zeneszerző, Bohuslav Jan Martinů 6. szimfóniája hangzik el. Eredeti végzettségét tekintve hegedűművész, de fiatal éveiben tanult zeneszerzést is. Termékeny zeneszerzőként tartják számon, hiszen operák, balettek, zenekari, kamarazenei művek, énekes és hangszeres darabok alkotják életművét. Martinů romantikus zeneszerzőként kezdte, majd 1923-ban kivándorolt Franciaországba, ahol Párizsban új zenei stílusokat ismerhetett meg, később neoklasszicista stílusban komponált. 1941-ben emigrált Amerikába, itt kezdi el írni szimfóniáit. A ma este elhangzó 6. szimfóniát 1951-ben kezdte komponálni, és három évvel később fejezte csak be. A művet Charles Munch-nak, a Bostoni Szimfonikus Zenekar karmesterének ajánlotta, a zenekar fennállásának 75. évfordulójára "Fantaisies symphoniques" címmel. A három tételes mű eltér korábbi szimfóniáitól, a szerző maga is úgy nyilatkozott róla, hogy ez a szimfónia egy forma nélküli szimfónia.