Bartók Kamaraszínház: Jónás könyve
Babits Mihály azonos című elbeszélő költeménye valamint versek és vendégszövegek felhasználásával.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 30. hétfő, 19:00
Bartók Kamaraszínház: Jónás könyve
fizikai színházi előadás
az előadás hossza 1 óra szünet nélkül
Sokan sokféleképpen magyarázták már az égi hatalom és a Próféta viszonyát. Legutóbb az isteni Szót a Történelemmel és a Lelkiismerettel azonosították. De hol marad Jónás, az Akarat szentje, előbb a nem-akarásé, aztán a túlvilági parancsot túllicitáló Akarásé, és főleg hol rejtőzködik Babits, az ősi bibliai hálaadó ima új megszólaltatója, aki a hivatást a hűséggel azonosítva végül is elmondhatja magáról: „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét?”
Jónás egy szökött próféta, fülöncsípett, visszacibált, majdhogynem méltatlan ige-hirdető. Egy bot-csinálta hős, egy kudarc-hős, nem is elbukó, hanem megszégyenített hős: mennyire ismerjük ezt a figurát, mennyire hordozza legmélyebb tapasztalatainkat. Isten balekja. Hős. És persze, éppen a tények ősi dramaturgiája folytán válik személye elsöprően hitelessé, az ellentét okán, lotykos, rongyos, ragadós ruhájú figurájának harca Ninive ellen abszurd; de mi ez ahhoz a harchoz képest, amit önmagával és az Úrral kellett megharcolnia? Ahogy húzódozva, meg nem tagadható belső kényszer alatt vásárra viszi a bőrét – e nélkül ugyan mi volna az ő története? Dicsteljes eposz, fejezet a törhetetlen vértanúk legendáiból.
Szereplők:
Auksz Éva, Csadi Zoltán, Kiss Attila, Tőkés Imola, Kecskés Tímea, Sipos Áron / Hajnal János
Alkotók:
Zeneszerző: Sulyok Benedek
Díszlet-, jelmeztervező: Rákay Tamás
Szövegkönyv: Csadi Zoltán
Koreográfus asszisztens: Tőkés Imola
Rendező munkatársai: Szekeres Petra, Zsifkov Anita
Rendező-koreográfus: Györfi Csaba
Fotók: Ónodi Zoltán
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel tudnák meghallgatni kedvenc slágerdarabjukat. És léteznek olyan művek, amelyek bár nagyon népszerűek, minden évadban mégsem tudjuk adni azokat a produkciók torlódása, a program kötelező változatossága miatt.
Ajánló
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb…
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog……
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!