Baráti Kristóf, a karmester

Az operát a szerző 1787-ben Lorenzo da Ponte szövegére írta, a legteljesebb kifejezését adva a népszerű vándortémának. Először Prágában mutatták be, hatalmas sikerrel. Magát a nyitányt Mozart, szokása szerint, az utolsó pillanatban komponálta, a bemutatót megelőző éjjel. Kétrészes szerkezetű: a lassú bevezetést gyors szonátatétel követi. A nyitányhoz Mozart külön befejezést írt a hangversenyekre. Beethoven egyetlen moll hangnemben írt zongoraversenye a III. (c-moll) zongoraverseny. A szenvedélyesen erőteljes, drámai mű 1800-ban keletkezett, olyan, kompozíciók társaságában, mint a B-dúr zongoraszonáta, a Prométheusz-zene, a Szeptett (amit március 20-án hallhatott a debreceni közönség a Bécsi klasszikusok sorozatának koncertjén) és az Op. 18-as vonósnégyesek sorozata, amely szintén magába foglal egy c-moll darabot. Mendelssohn négy tételes fiatalkori munkája az 1829-30-ban komponált, V. (d-moll) "Reformáció" szimfónia. A vallásháborúk időszakát, a korai reformáció szellemiségét megidéző művet a reformáció 300 éves évfordulójára komponálta a fiatal kora ellenére is meglepően érett muzsikus.

Sokoldalú, virtuóz és érzékeny játékú művészek - ezekkel a jellemzőkkel lehet összekötni a hangverseny két vendég-közreműködőjét, ha szólóhangszeresként gondolunk rájuk. Ám ezúttal egyiküket új oldaláról ismerheti meg a debreceni közönség: Baráti Kristóf ugyanis nem hegedűsként, hanem karmesterként jegyzi ezt a koncertet. Az elmúlt évadban Debrecenben Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűversenyét hallhatták az ő közreműködésével a koncertlátogatók. Baráti Kristóf 1979-ben született Budapesten. Zenész családból származik, édesanyja hegedűs, édesapja csellista. Gyermekkorát Venezuelában töltötte, ahol nyolc évesen lépett először színpadra szólistaként. Tizenkét éves korában nyert felvételt a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő tagozatára, ahol Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós voltak a mesterei. Később Eduard Wulfson mellett folytatta pályáját, aki a híres orosz hegedűiskola tradíciójának egyik örököse. Hegedűsként a világ összes ismert koncerttermében fellépett már, és számos elismerést megkapott, köztük a hegedűművészek Oscar-díjának tartott Paganini Nemzetközi Hegedűverseny első helyezését és a Liszt-díjat is. A kiváló muzsikus tavalyi pécsi koncertje után most újra pálcát ragad, így Debrecenben is megismerhetjük mint karmestert.

A koncert zongoraszólistája, Balog József, szintén 1979-ben született Budapesten, és ugyancsak zenészcsaládból származik. Már négy évesen megkezdte zenei tanulmányait, majd felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába Schweitzer Katalinhoz. Az érettségi után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetében folytatta tanulmányait, ahol Krause Annamária irányítása alatt 2001-ben diplomázott. Ezután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora tanszakán folytatta tanulmányait Jandó Jenő osztályában, ahol 2004 májusában végzett. Több hazai és nemzetközi versenyen nyert díjakat, például a Chopin Zongoraverseny, a Bartók-Liszt Nemzetközi Zongoraverseny, a Weiner Leó Kamarazene Verseny első díjait, az Alekszander Tansman Nemzetközi Zenei Verseny nagydíját, koncertezett Európában és Amerikában is. Liszt-műveket tartalmazó első szólólemeze 2004 novemberében jelent meg, Hungaricum címmel.

Műsor:

W.A. Mozart: Don Giovanni-nyitány K.527

L.v. Beethoven: III. (c-moll) zongoraverseny op.37

F. Mendelssohn-Bartholdy: V. (d-moll) "Reformáció" szimfónia op.107

Közreműködik: Balog József - zongora

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Baráti Kristóf