Babaszínház - Párnamesék

Este van már este,
nyugszik a nap messze.
Kéménytetőn ül a hold,
Éj zubbonyán ő a folt.

De van, aki szerint hiába van este, a játéknak még nem lehet vége. Nyugodhat már a nap messze, az ágyban is lehet nagyot játszani. Hiába ül a hold a kéménytetőn, amikor a takaróból remek tavat és folyót lehet varázsolni. A párnák egy pillanat alatt felélednek, fejet, lábat növesztenek és az éj zubbonyán, máris nem a hold, hanem egy jó mese a folt.
Állatos mesék a hálószobából, ahol minden életre kel, ami a szereplők kezébe kerül.

Az előadást létrehozták és játsszák: Illés Ilona és Csizmadia Gabi

A babaszínház jelentősége:
Akármilyen hihetetlen, a csecsemők, a három éves kor alatti aprócska gyerekek is fogékonyak a színházi előadásra. Persze nem akármilyenre, hanem kifejezetten nekik készülő játékokra. Tudós csoportok: pszichológusok, pedagógusok és művészek hosszú évek óta tartó vizsgálatai alapján ismert, hogy a művészi élmények már a méhen belüli életben is befolyásolják a fejlődést. A kínai császárnékról mesélték, hogy amikor állapotosak lettek, csak szép dolgokat volt szabad nézniük, hallgatniuk és szagolniuk, hogy a magzat is szép és kiegyensúlyozott legyen. Kínában már akkor tudták, amit a mai pszichológia tanít, hogy életünk első kilenc hónapja – még az anyaméhben – és az azt követő három év egész életünkre kihat. Irányt szab személyiségünknek, kreativitásunknak, lelki egészségünknek, egyszóval mindennek, ami bennünk később igazán fontos lesz. Az esztétikai élmény, annak közös megélése, otthoni felidézése, s újraélése a csecsemő-szülő kapcsolat erősítésén, elmélyítésén túl, új tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagítja a kisgyermeket. Hatékonyabban, mint bármikor későbbi élete során. A művészet ebben az életkorban segíthet talán a legtöbbet.