A nagymama
Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Az ő sikerei adtak bátorságot fiatal íróknak, hogy a korabeli társadalmat vigyék színpadra, de bátorságot adtak az igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségnek a magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 9. kedd, 15:00
Csiky Gergely: A NAGYMAMA
romantikus vígjáték 2 részben
A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.
A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.
Csiky bravúros meseszövése elismerésre méltó. A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat. Hogy végül sikerül-e kibogoznia a nagymamának a múltból gyökerező, bonyolult szálakat, s hogy végül ki kivel lesz boldog, erről mesél a darab.
A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később hálás szerepet jelentett többek között Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak is.
SZEREPLŐK
Szerémi grófné.................................................................. Saárossy Kinga (Jászai-díjas)
Ernő, az unokája............................................................... Csathó Norbert
Márta................................................................................. Nagy Szilvia
Galambosné, a grófné gazdaasszonya............................. Dér Gabi
Örkényi Vilmos Báró, nyugalmazott ezredes..................... Várhelyi Dénes
Kálmán............................................................................... Török-Ujhelyi Tamás
Piroska............................................................................... Nagy Barbara
Koszta, nyugalmazott evangélikus tábori lelkész............... Vókó János
Tímár Karolin, a leánynevelő intézet tulajdonosa.............. Babócsai Réka
Tódorka Szilárd, tanár........................................................ Balogh András
Langó Szerafin, nevelőnő.................................................. Dimanopulu Afrodité
Intézeti növendékek:
Peredy Janka..................................................................... Ivády Erika
Eörsy Vilma........................................................................ Fodor Sára
Vilkey Berta........................................................................ Novák Laura
Aba Margit.......................................................................... Forczek Janka
Kereszturi Katica................................................................ Kiss Alexandra
Pincér................................................................................. Szőke Olivér
Intézeti nevelők.................................................................. Blaskó-Saárossy Zsófia, Hódosi Ildikó, Szecskó Andrea
Alkotók
Rendező: Blaskó Balázs (Jászai-díjas)
Díszlet: Székely László (Kossuth- és Jászai-díjas érdemes művész, a Nemzet Művésze)
Jelmez: Bodnár Enikő
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens: Blaskó-Saárossy Zsófia
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.
Ajánló
Venekei Marianna / Tennessee Williams / Dés László A VÁGY VILLAMOSA Táncdráma két felvonásban
Gustav Mahler VIII. SZIMFÓNIA Koncertszerű előadás latin és német nyelven, magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal
Georges Bizet CARMEN Opera négy felvonásban, francia nyelven, magyar, angol és francia felirattal
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!