A Dohány utcai seriff

Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.

Látens Kodály-évad lévén szinte magától értődő, hogy az OPERA 1956-os események emlékére rendezett koncertjén Kodály-művek szólaljanak meg. A rövid életű Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa 1956-ban elnökévé választotta a szerzőt, aki életműve minden részletével a magyar nemzeti identitást erősítette. A műsort a középkorú és idős Kodály alkotásai, himnikus és táncos hangvételű zenéi teszik színessé és ünnepélyessé.

Leánder, a kobold és Lenszirom királylány története sok varázslattal, megtörhetetlennek tetsző átokkal tarkított, fordulatokban gazdag, igazi jó mese. Szilágyi Andor mesejátékából Szöllősi Barnabás írt librettót; Tallér Zsófia Erkel-díjas zeneszerző az Operaház felkérésére komponált igényes, kifejező és szórakoztató zenéje pedig nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is élvezetessé teszi ezt az új magyar meseoperát, amely a 2015-ös szenzációs ősbemutatóból, reméljük, egyszer klasszikussá válik.