A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje

„Örömmel értesítem, hogy az Ön brácsaversenye vázlataiban már elkészült és már csak a partitúrát kell elkészíteni, ami bizonyos mértékig gépies munka. Ha semmi nem jön közbe, öt vagy hat héten belül elkészülök vele” – írta Bartók William Primrose brácsaművésznek. A partitúra azonban nem készült el, Bartók utolsó műve torzó maradt, sőt, sokan úgy vélik, hogy a darab a befejezetlen művek egyik legproblematikusabb példája. A vázlatok alapján Serly Tibor készített el egy előadási változatot. Serly minden igyekezete ellenére azonban a Brácsaversenyt nem tekinthetjük autentikus Bartók-műnek, mégis izgalmas, „lét és nemlét határáról szól hozzánk ez a zene – s talán épp ez teszi különösen érdekessé, misztikussá”.

Bartók Béla javaslatára esett a rendező, George Hoellering választása Lajtha Lászlóra, hogy a 30-as években úttörőnek számító, szociografikusan hű, dokumentarista eszközökkel készített filmjéhez kísérőzenét komponáljon. Móricz Zsigmond a Komor ló című elbeszélése A Komor ló című Móricz Zsigmond-elbeszélés nyomán írt forgatókönyv középpontjában a Cinege-család áll. A magyar szórakoztató filmek sorából kiemelkedő alkotás e család sorsán keresztül mutat be egy letűnőben lévő világot. Hoellering mozija „a magyar puszta, a pusztai emberek életmódjának egyetlen hiteles dokumentuma” – írja a film egyik elemzője. Lajtha rendkívül igényes és a filmben ábrázolt környezet mély ismeretéről árulkodó muzsikát komponált, melynek ezúttal nemcsak művészi értékéről, hanem a film dramaturgiáját erősítő hatásáról is meggyőződhetünk.